Leírás
A Júlia háza egy középkori toronyház a veronai Cappello utcában, alig néhány lépésre az Erbe tértől, a szerelmesek világi, népszerű zarándokhelye. A város legtöbbet látogatott műemléke.
Pedig az erkélyt a 20. században szerelték fel, és Júlia, ha egyáltalán létezett, sosem lakott itt.
Minden egy kalappal kezdődik. A toronyházban egykor fogadó működött, a „Cappello” (azaz kalap), és a kalap címere ott látható az udvar felé nyíló boltív zárókövén. A 18. és 19. század fordulóján, amikor Shakespeare tragédiájának helyszíneit keresték, az épületet a Capuletekkel hozták kapcsolatba, vagyis a Cappelletti családdal, akikről már Dante is említést tett.
1905-ben a város megvásárolta a házat, 1939-ben pedig a városi múzeumok igazgatója, Antonio Avena fejezte be a kialakítását házmúzeumként. Új, neomedievális díszítéseket vegyített a városi gyűjtemények darabjaival: 13–15. századi kövekkel, oszlopocskákkal, kandallókkal, címerekkel és bútorokkal.
Az erkély az ő műve: egy 14. századi, középkori avesai kőlap, amely a Scaligerek egyik palotájából származik. Mivel kicsi volt, két oldalsó toldalékot adtak hozzá, alá pedig két új, vörös márvány konzolt tettek. Avena a 14. századi függő sírokból merített ihletet, hogy utaljon a két szerelmes szomorú sorsára.
Az udvarban áll a Júlia-szobor, bronzból, Nereo Costantini alkotása; a Lions Club adományozta, és 1973-ban állították fel. Körülötte a belső homlokzat látszó téglából épült, késő középkori és kora reneszánsz másodlagosan felhasznált elemekkel, háromkaréjos ablakokkal és egy gótikus kapuval díszítve.
Bent, öt szinten át járhatod végig a házmúzeumot. Az Erkélyterem Hayez híres festményéből, „Romeo és Júlia utolsó csókjából” merít ihletet, és a témához kapcsolódó 19. és 20. századi műveket mutat be. A Bálterem padlója és mennyezete fából készült, vörös márvány reneszánsz kandalló áll benne, valamint a Cappello-címer másolata.
Végül az Ágyteremhez érsz, ahol Lorenzo Mongiardino ágya látható, amelyet Franco Zeffirelli „Romeo és Júlia” című filmjéhez tervezett; a terem falait két színre festették. A 14. század végi levált freskók, bútorok és más középkori tárgyak teszik teljessé a látogatást.
Ne hagyd ki
• Az erkélyt.
• A Júlia-szobrot az udvaron.
• Az Ágytermet.
Tudtad?
• A ház olyan filmek forgatási helyszíne volt, mint a „Levelek Júliának” és a „Love in the Villa”.
• Egyike azoknak a helyszíneknek is, ahol a város lehetőséget kínál a házasulandóknak az esküvőre.
Pedig az erkélyt a 20. században szerelték fel, és Júlia, ha egyáltalán létezett, sosem lakott itt.
Minden egy kalappal kezdődik. A toronyházban egykor fogadó működött, a „Cappello” (azaz kalap), és a kalap címere ott látható az udvar felé nyíló boltív zárókövén. A 18. és 19. század fordulóján, amikor Shakespeare tragédiájának helyszíneit keresték, az épületet a Capuletekkel hozták kapcsolatba, vagyis a Cappelletti családdal, akikről már Dante is említést tett.
1905-ben a város megvásárolta a házat, 1939-ben pedig a városi múzeumok igazgatója, Antonio Avena fejezte be a kialakítását házmúzeumként. Új, neomedievális díszítéseket vegyített a városi gyűjtemények darabjaival: 13–15. századi kövekkel, oszlopocskákkal, kandallókkal, címerekkel és bútorokkal.
Az erkély az ő műve: egy 14. századi, középkori avesai kőlap, amely a Scaligerek egyik palotájából származik. Mivel kicsi volt, két oldalsó toldalékot adtak hozzá, alá pedig két új, vörös márvány konzolt tettek. Avena a 14. századi függő sírokból merített ihletet, hogy utaljon a két szerelmes szomorú sorsára.
Az udvarban áll a Júlia-szobor, bronzból, Nereo Costantini alkotása; a Lions Club adományozta, és 1973-ban állították fel. Körülötte a belső homlokzat látszó téglából épült, késő középkori és kora reneszánsz másodlagosan felhasznált elemekkel, háromkaréjos ablakokkal és egy gótikus kapuval díszítve.
Bent, öt szinten át járhatod végig a házmúzeumot. Az Erkélyterem Hayez híres festményéből, „Romeo és Júlia utolsó csókjából” merít ihletet, és a témához kapcsolódó 19. és 20. századi műveket mutat be. A Bálterem padlója és mennyezete fából készült, vörös márvány reneszánsz kandalló áll benne, valamint a Cappello-címer másolata.
Végül az Ágyteremhez érsz, ahol Lorenzo Mongiardino ágya látható, amelyet Franco Zeffirelli „Romeo és Júlia” című filmjéhez tervezett; a terem falait két színre festették. A 14. század végi levált freskók, bútorok és más középkori tárgyak teszik teljessé a látogatást.
Ne hagyd ki
• Az erkélyt.
• A Júlia-szobrot az udvaron.
• Az Ágytermet.
Tudtad?
• A ház olyan filmek forgatási helyszíne volt, mint a „Levelek Júliának” és a „Love in the Villa”.
• Egyike azoknak a helyszíneknek is, ahol a város lehetőséget kínál a házasulandóknak az esküvőre.