Leírás
A Palazzo Emilei Forti, más néven Palazzo Forti, egy nagy palota Verona történelmi központjában. Klasszicista homlokzata kettős bejárattal készült, belsejében pedig egy középkori szárnyat és egy római kori utat rejt: néhány lépés alatt Verona kétezer évén sétálhatsz át.
A homlokzat a 18. század végéről származik, Ignazio Pellegrini tervezte. Két egymás melletti, rusztikus kváderköves boltív és dór oszlopok alkotják a monumentális kaput, amelyet úgy terveztek, hogy lenyűgözze a szűk utcán járókat.
Bent található az Ezzelino-loggia, a legjobban megőrzött középkori rész: háromíves árkád, amely az épület teljes mélységét kitölti. Fölötte három nagy befalazott ablak látszik.
Az udvaron a 19. század közepéről származó, neogótikus stílusú festett álláttájkép a perspektíva illúzióját kelti. Bent díszített termek és kisebb szobák várnak, köztük egy freskós kandallós terem.
Ez az a részlet, amelyet a régészet kedvelőinek nem szabad kihagyniuk. A palota alatt az 1980-as években végzett ásatások során előkerült egy i. e. 1. századi, kövezett római út és egy 1. századi domus maradványai.
A középkori palotát valószínűleg a Castelbarco család építtette a 13. század első évtizedeiben. 1249 és 1254 között III. Ezzelino da Romano zsarnok használta rezidenciaként. 1458-tól a Bresciából érkezett Emilei család birtokába került.
1797-ben Napóleon itt rendezte be főhadiszállását. Francesco Emilei gróf azonban, aki ellenséges volt a franciákkal, részt vett a veronai húsvéti felkelésben: kivégezték, a palotát pedig kifosztották.
1849-ben Pietro Emilei a palotát Radetzky tábornagy rendelkezésére bocsátotta. Ezután Israele Forti kereskedő vásárolta meg, 1935-ben pedig Achille Forti művészeti gyűjteményeivel együtt a városra hagyta.
1938-tól a palotában a Modern Művészeti Galéria működött, a földszinten pedig a Risorgimento Múzeum kapott helyet. A Paul Klee (1992) és a Vaszilij Kandinszkij (1993) műveiből rendezett kiállítások tették ismertté. A galéria azóta a Ragione-palotába költözött.
A homlokzat a 18. század végéről származik, Ignazio Pellegrini tervezte. Két egymás melletti, rusztikus kváderköves boltív és dór oszlopok alkotják a monumentális kaput, amelyet úgy terveztek, hogy lenyűgözze a szűk utcán járókat.
Bent található az Ezzelino-loggia, a legjobban megőrzött középkori rész: háromíves árkád, amely az épület teljes mélységét kitölti. Fölötte három nagy befalazott ablak látszik.
Az udvaron a 19. század közepéről származó, neogótikus stílusú festett álláttájkép a perspektíva illúzióját kelti. Bent díszített termek és kisebb szobák várnak, köztük egy freskós kandallós terem.
Ez az a részlet, amelyet a régészet kedvelőinek nem szabad kihagyniuk. A palota alatt az 1980-as években végzett ásatások során előkerült egy i. e. 1. századi, kövezett római út és egy 1. századi domus maradványai.
A középkori palotát valószínűleg a Castelbarco család építtette a 13. század első évtizedeiben. 1249 és 1254 között III. Ezzelino da Romano zsarnok használta rezidenciaként. 1458-tól a Bresciából érkezett Emilei család birtokába került.
1797-ben Napóleon itt rendezte be főhadiszállását. Francesco Emilei gróf azonban, aki ellenséges volt a franciákkal, részt vett a veronai húsvéti felkelésben: kivégezték, a palotát pedig kifosztották.
1849-ben Pietro Emilei a palotát Radetzky tábornagy rendelkezésére bocsátotta. Ezután Israele Forti kereskedő vásárolta meg, 1935-ben pedig Achille Forti művészeti gyűjteményeivel együtt a városra hagyta.
1938-tól a palotában a Modern Művészeti Galéria működött, a földszinten pedig a Risorgimento Múzeum kapott helyet. A Paul Klee (1992) és a Vaszilij Kandinszkij (1993) műveiből rendezett kiállítások tették ismertté. A galéria azóta a Ragione-palotába költözött.